Cinerea bélben
Tartalom
A napraforgó védelme a tányérbetegségek ellen A napraforgó védelme a tányérbetegségek ellen A növénytermesztő számára nemcsak bizakodást jelent, hanem esztétikai élményt is az egész vegetációban egészséges, szépen fejlődő növények látványa.
Így van ez a napraforgó esetében is. Természetes tehát, hogy nagyon nem örülünk, ha beteg növényt látunk, teljesen függetlenül attól, hogy melyik növényi testtájon jelennek meg a betegség tünetei.
Mégis: a tányér megbetegedése jobban szíven üti a termelőt, nemcsak azért, mert ez a testtáj virágzásakor esztétikai élmény, hanem azért is mert ez a növényi rész a termelés végső céljának — a termésnek — a hordozója. Érthető tehát, hogy tudatosan vagy öntudatlanul, de a tányér megbetegedésének látványa lesújtóbb, mint az egyéb testrészek, mondjuk egy levél megbetegedése.
Amikor számba vesszük a tányér megbetegedéseit, elsősorban a fehér- és a szürkepenészes tányérrothadásra gondolunk — és nem is ok nélkül —, hiszen ez a két tányérbetegség jelentkezik leggyakrabban és okozza a legtöbb kárt. Jelen írásomban is ezt a két betegséget szeretném a figyelem középpontjába állítani. Mégis — ennek ellenére — tudatában kell cinerea bélben annak, hogy amikor gombaölő szeres kezelésről döntünk, nemcsak ez ellen a két betegség, hanem egyéb tányérmegbetegedések ellen is védekezünk.
Először — a teljesség igénye nélkül — soroljunk fel néhányat azok közül a tányérbetegségek közül, melyek ritkábban keserítik meg a termelő életét.
A rizópuszos tányérrothadást Rhizopus spp. Így tehát a rovarok elleni védelem alapozza meg a rizópuszos tányérrothadás elleni védelmet, de a már bekövetkezett fertőzés tányéron belüli terjedését és pusztítását hatékonyan gátolja a fehér- vagy szürkepenész ellen végrehajtott fungicid kezelés. A diaportés szárkorhadás Diaporthe helianthi kórokozójának aszkospórás alakja is fertőzheti a tányérokat és azokon közel háromszög alakú tortaszelet-szerű szárazkorhadást cinerea bélben, esetenként az érintett rész morzsalékosan szétesik és földre hull.
A napraforgó védelme a tányérbetegségek ellen
Ennek az ivartalan alaknak a neve: Phomopsis helianthi és a betegség új területekre való behurcolásának eszköze. A járványképzésért az ivaros alak, a fertőzött és áttelelt maradványokon képződött peritécium, illetve a benne képződött aszkospórák a felelősek. Az alternáriás levél- és szárfoltosság kórokozói Alternaria helianthi, A. Bár nincsenek egzakt mérési adataink e kórokozók tányéron történő mennyiségi kártételéről, azt bizton állíthatjuk, hogy a minőség károsodik, a kinyerhető olaj savszáma nő 1.
Ez ellen a betegség ellen a gombaölő szeres kezeléstől természetszerűleg nem várhatunk eredményt.
காரை பழ செடி-காரை முள்-பெருங்காரை-Canthium Coromandelicum-அலசல்-Alasal
A védekezés alapja agrotechnikai giardia virus symptoms lehetőleg néhány évig ne legyen burgonya napraforgó közelségében. E hosszúra nyúlt bevezető után koncentráljunk a cinerea bélben leggyakoribb tányérrothadást okozóra, kissé áttekintve biológiájukat bár már többször megtettük és ne csak a kémiai védekezést, hanem az egyéb fontosabb lehetőségeket is említsük meg.
Ezt az igényt a nagy olajtartalmú, ún. Ezek a as évek elejétől kerültek fajtakísérletbe, majd termesztésbe.
Nemesítőjük: Pusztavojt, akinek lánya, Galina Pusztavojt folytatta apja munkáját. Hogyan történt a nagy olajtartalom elérése a nemesítői munka során?
Meg kellett változtatni az ún. Magyarán szólva: el kellett vékonyítani a kaszathéjat!
Error 404. Page not found.
És mindez hol történt? A nálunk sokkal szárazabb klímájú Krasznodárban az ottani klíma alatt nem fordul elő a szürkepenész kórokozója — a Botrytis cinerea — igaz, a fehérpenészt okozó Sclerotinia sclerotiorum sem — tehát még a spontán darwini szelekció sem érvényesülhetett e fajták kinemesítése során.
Mi lett a következmény?
Óriási károkat okozott — eleinte elsősorban férgekből bőrbetegségek szürkepenész, másodsorban a fehérpenész. Később, körül e két betegség gazdasági jelentősége felcserélődött — ennek okairól talán majd egyszer később.
Szürkepenészes tányérrothadás Botrytis cinerea Magyar neve annyiban megtévesztő, hogy a kórokozó a növény bármely föld feletti részét képes megfertőzni levelét, bimbóját, sőt régebben nem ritkán a szárat is — persze nagyon is indokolja a nevet a betegség leggyakoribb és legfájóbb jelenléte, a tányér rothadása.
Az igazán súlyos járványos mértékű megbetegedéseket egy másik fertőzési mód váltja ki: a pollenstimuláció jelensége.
Élesztőgomba paraziták
Ezt a cinerea bélben hazánkban kiváló növénykórtanosunk, Dr. Podhradszky János igazolta először, amikor a szőlő virágporáról mutatta ki, hogy annak vízoldható anyagai stimulálják a kórokozó konídiumainak csírázását, ami a fertőzés létrejöttének alapfeltétele. A fertőzött tányérokban estenként a fehérpenészéhez hasonló szkleróciumok képződhetnek! A hibridek között számottevő fogékonyságbeli különbségek igazolhatók.
Fogékonyabb hibridek használata esetén fokozott jelentősége van az agrotechnikai védelemnek: a napraforgó minél később kövesse önmagát, de a kórokozó polifág volta miatt ez az egyéb gazdanövényekre pl. Szintén fontos a gyomok távoltartása: a gyomok virágpora is stimulálja a kórokozó konídiumainak csírázását. A kémiai védekezést illetően nem a szer megválasztásában szeretnék tippet cinerea bélben — az engedélyezett növényvédő cinerea bélben több lehetőséget is kínálnak.
Mégpedig ez a jelenlét a csapadék érkezése előtt kívánatos — ugyanis, ha a fertőzés megtörténte után kerül ki a hatóanyag, akkor a hatékonyság felére vagy az alá csökken. Figyelem: az erős harmatképződés nyomán is felléphet a pollenstimuláción alapuló fertőzés.
Jó hír viszont, hogy ha a virágzás teljes folyamatában száraz, meleg időjárás van, úgy a szürkepenész támadásától nem kell tartanunk. Sok éves tapasztalat igazolta, hogy a virágzás utáni esők már nem okoznak szürkepenészt — igaz a fehérpenész aszkospórái citromérésig képesek kiváltani a fertőzést.
Fehérpenészes szártő- és tányérrothadás Sclerotinia sclerotiorum A betegség ebben az esetben is a növény bármely föld feletti részét képes fertőzni.
Bár a kórfolyamatot rothadásnak nevezzük, tudnunk kell, hogy nagyon száraz időjárás esetén a folyamat száraz jellegűvé, tehát korhadássá válik. Ez főként a szártő cinerea bélben tapasztalható, a szár közepén és a tányéron létrejött fertőzésnél ritkábban. A fertőzés helyén gyakran koncentrikus rajzolatú, alapszínében kifehéredő folt jelenik meg.
Csapadékos vagy legalább nagyon párás időjárásnál a kórokozó vegetatív teste vattaszerű, fehér penészszövedékként jelenik meg a felületen. Egy idő után a felületen, cinerea bélben szár vagy tányér belsejében is megjelennek a kórokozó fekete színű, kemény állagú áttelelő képletei, az ún.
A szkleróciumok mérete mm-től akár cm nagyságúak lehetnek. A kórokozó biológiájában alapvető jelentőséggel bírnak ezek az áttelelő képletek. Annak ellenére, hogy a betegség a kaszatokra tapadó micéliummal, vagy azokra tapadó kisebb szkleróciumok segítségével is terjedhet, a fő fertőzési forrás a talajba jutó és ott évig is életképesen maradó szkleróciumok tömege. A kaszatból kiinduló fertőzés következménye rendszerint csíraképtelenség, csírapusztulás vagy az éppen kikelt növény palántadőlés-szerű elhalása.