Ascaris mi van

Account Options

Főoldal » Betegségek » Fertőző betegségek » Parazitafertőzések » Orsóférges fertőzés ascariasis Az emberi megbetegedéseket okozó orsógiliszta Ascaris lumbricoides pontos leírása Carl Linné nevéhez fűződik. A fonalférgek közé tartozó, nagy termetű, centiméteresre növő fehér színű féreg a földigilisztához hasonlít.

Hím és nőstény alakja van, megtelepedésének helye a vékonybél. Az egész világon előfordul, de a nedves, meleg éghajlaton gyakoribb, mert az ottani környezet kedvezőbb számára.

Terjedésében szerepe van a személyi higiénének és a szociális körülményeknek. Közvetlenül emberről emberre nem terjed, mert petéi csak akkor tudnak kifejlődni, ha érési folyamaton esnek át, s ehhez a talajba kell jutniuk. Az ilyen módon fejlődő férgeket a parazitológiában geohelmintnek",földi féregnek" nevezik. Terjedését a talajjal való érintkezés segíti, ebből következően vidéki környezetben, s ott is elsősorban a gyerekekben gyakoribb.

Az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint a Földön körülbelül 1,4 milliárd orsógilisztával fertőzött ember él.

Dr. Diag - Ascariasis

A fertőzöttek zöme dél-ázsiai, a távol-keleti és az afrikai országok lakója. Egyes országokban a fertőzöttek aránya az 50 százalékot is eléri.

Egy részük krónikus orsóférgességben szenved. Az Egészségügyi Világszervezet a helyi egészségügyi hatóságokkal együttműködve néhány afrikai országban négyhónaponként ismételt gyógyszeres kezeléssel igyekszik megakadályozni az orsógiliszta és más bélférgek - az ostorgiliszta Trichuris trichiura és a bányaféreg Ancylostoma duodenale - terjedését.

Az iskolások körében végzett gyógyszeres kezeléssel próbálják elejét venni annak, hogy a betegség krónikus szakaszba jusson, illetőleg csökkenteni a környezetbe jutó peték mennyiségét.

Ascaris út az emberi testben Mind a parazita élősködés, mind a parazita együttélés lényege a táplálékszerzés és a fajfenntartás biztosítása. A tényleges parazitizmus és az együttélés között sokszor nem élesek a határok, előfordul, hogy esetenként valódi parazitaként léphet elő, az egyébként szimbiózisban élő egyik faj. Abban az esetben azonban, ha pl.

Gazdasági számítások igazolják, hogy a megelőzés költségei alatta maradnak a gyógyítással járó kiadásoknak. Európában az orsógilisztás fertőzés kevésbé gyakori, mint a trópusi vidékeken, átlagosan a lakosság százalékát érinti, persze országonként eltérő arányban.

Navigációs menü

Hazánkban a népesség átlagos fertőzöttsége 0,5 százalék körül van. Az orsógilisztás fertőzés a hegyes-dombos vidékek hátrányos helyzetű lakosai körében a leggyakoribb, ott egyes gócokban eléri a l 0 százalékot is. A vékonybélben élősködő orsógiliszta nősténye centiméter hosszú, a hím valamivel rövidebb.

A fertőzött ember ürülékével távozó ovális peték um a méter milliomodrésze átmérőjűek. A talajra kerülő petékből burkának védelmében kedvező körülmények között - °C-on elegendő nedvesség hatására - két-három hét alatt fejlődik ki a fertőzőképes lárva.

Nyirkos, árnyékos helyen a peték ebben az állapotban három-öt évig megőrzik fertőzőképességüket. Az emberbe úgy juthatnak be ezek a kitartó peték, ha lenyeli őket.

A vékonybélben a burok fölreped, s a lárva kibújik. Átfúrja magát a bél falán, bejut az erekbe, s a vérkeringéssel a tüdőbe, majd a légcsőbe, végül a garatba.

ASCARIS - The Raised Hand (OFFICIAL ALBUM STREAM)

A lárvák vándorlása körülbelül tíz napig tart, s közben 0,2 milliméteresről 1,5 milliméteresre nőnek. Gazdájuk a garatba jutott férgeket újra lenyeli, s azok ismét az emésztőrendszerben találják magukat.

A vékonybélben megtelepszenek, s ott bélféreg tipusok orsógilisztává fejlődnek. A kifejlett orsógiliszta nősténye párosodás Ascaris mi van tömegesen érleli a petéket, s a fertőzött ember peteürítővé válik. A fertőzés és a petéknek a székletben való megjelenése között hatvan-nyolcvan nap telik el. Az orsógilisztás fertőzés klinikai tünetei a fertőzés mértékétől és az ember fogékonyságától, valamint a féreg fejlődési szakaszától függően igen változatosak.

A tüdőben vándorló lárvák tömege esetenként meghűlésre jellemző panaszokat okoz, köhögéssel, hidegrázással és lázzal. Az ilyenkor készített röntgenfelvételeken a hörgők mentén bronchopneumoniára utaló beszűrődések figyelhetők meg.

Mit tehet ön a bélférgesség ellen? Mik azok a bélférgek?

A bélbe visszajutó és ott növekvő férgek számuktól függően enyhébb vagy súlyosabb hasi panaszokat okoznak. Jellemző tünet a köldök körüli; gyakran hasmenéssel társuló fájdalom.

Az orsóférgesség tünetei

A legsúlyosabb panaszok akkor jelentkeznek, ha a férgek elhagyják megszokott élőhelyüket, és bejutnak a máj vagy a hasnyálmirigy vezetékébe, és elzárják azokat.

Megesik, hogy az orsógiliszták átfúrják a bél falát, és hashártyagyulladást okoznak. A nagy számban élő férgek bélelzáródást is okozhatnak. Mind a tüdőben, mind a bélben fejlődő férgek kelthetnek allergiás tüneteket, köhögési rohamokkal, bőrkiütésekkel. A hosszan tartó, ismételt orsógilisztás fertőzés, főleg, ha gyerekkorban éri az embert, kedvezőtlenül hat a testi fejlődésre, és rontja a betegségekkel szembeni ellenállóképességet.

Az orsóférgesség gyógykezelésére a mebendazol- és az albendazol-készítményeket használják. A parazitológiai diagnózis alapja a szabad szemmel is látható férgek azonosítása, illetőleg a székletben található peték mikroszkópos kimutatása. Az élősködő terjesztője a fertőzött ember, aki a székletével ürített féregpetékkel szennyezi a talajt. A petéket tartalmazó talajpéldául a tisztítatlan Ascaris mi van elfogyasztásakor a szájba juthat. Ebből következik, Ascaris mi van egy-egy terület fertőzöttsége közvetlen összefüggésben van a helyi környezet- és település-egészségügyi állapotokkal, és magyarázatot ad arra is, miért nagyobb az Ascaris mi van gyakorisága bizonyos gócokban.

Ahol egyszer a talaj fertőződésével kialakult egy góc, ott évtizedekig nagyobb az újrafertőződés kockázata.

Hányinger, fogyás, hasmenés - tünetek, amik bélférgességre utalhatnak

A fertőzés megelőzésében sokat segíthet az egészségügyi felvilágosító munka, mert figyelmeztet a székletszóródással járó veszélyre valamint a személyi higiéné fontosságára. A gócok felszámolása érdekében fel kell kutatni a fertőzést közvetítő személyeket, és gondoskodni kell gyógykezelésükről.

Az elmúlt évtizedekben Magyarországon nagy eredményeket értünk el az ostorgiliszta Trichuris trichiura és az orsógiliszta Ascaris lumbricoides fertőzési gócainak felszámolásában.